2018. az ingyenes képszerkesztőt használó fotósok ünnepi éve: megjelent a Photoshop ingyenes alternatívájaként számontartott GIMP képszerkesztő 6 éve bejelentett 2.10 verziója. A GIMP már korábban is minden fontos funkcióval rendelkezett, amit egy fejlett képszerkesztő/grafikus programtól elvárunk, beleértve a rétegek, maszkok, kiválasztások kezelését. De volt egy súlyos korlátja, amit az igényes felhasználók joggal kifogásoltak: csak 8 bites színcsatornákkal dolgozott. Ez pontosan megfelel a JPG fájlok formátumának, de a korszerű digitális fényképezőgépek RAW állományai 14 (egyesek 16) biten ábrázolják a színeket, ami minden egyes szín esetében 64-szer (256-szor) több információt, nagyobb dinamika tartományt jelent. Bár eddig is sokan használták a borsos árú Photoshop helyett, akár hivatásos grafikusok/fotósok is, de ez a hiányossága sokakat elriasztott a használatától. Ennek mostantól vége! A 2.10 verzióban 16, de akár 32 bites színcsatornákkal menthetjük a képeket, de a képfeldolgozás során a számításokat 32 bites lebegőpontos számokkal végzi, ami pontosabb eredményt ad, mint az egész számokkal végzett műveletek (ez lineáris helyett logaritmikus mintavételnek felel meg, ami sokkal több színárnyalatot tartalmaz, mint a lineáris, elsősorban a sötét tartományokban.

A GIMP (General Image Manipulation Programkésőbb GNU Image Manipulation Program) programot 1996-ban kezdte fejleszteni Spencer Kimball és Peter Mattis, első stabil verzióját (1.0) 1998-ban hozták nyilvánosságra. Hamarosan önkéntesekből álló népes csapat állt össze a fejlesztésére (jelenleg mintegy 325 szerzőt tartanak számon, további harmincan készítették a dokumentációját.

Az egész és lebegőpontos ábrázolás különbsége: balra 8 bit/színcsatorna fixpontos egész számok, jobbra 32 bit/színcsatorna lebegőpontos számok. Jól megfigyelhető a baloldalon a sötét tartományokban a finom tónusok hiánya, a finom részletek megjelenése a jobboldalon. Forrás: http://www.gimpusers.com/tutorials/whats-new-in-gimp-2-10


2012-ben, a 2.8,x verzió-sorozat indulásakor bejelentették, hogy dolgoznak a nagyobb bitmélységű számítások, kimenő fájlok megvalósításán (egyidejűleg számos egyéb jelentős fejlesztésen), amelyek a 2.10 verzióban jelennek meg teljes körűen. A GIMP fejlesztők időről időre nem stabil (fejlesztői – development) verziókat is nyilvánosságra hoznak. Ezeket a vállalkozó szellemű felhasználóknak szánják, tesztelésre, akiktől a hibák kibogarászását remélik. A verziószámok világosan megkülönböztetik a stabil verziókat (ezek verzió száma az első mező kivételével csupa páros számból áll, pl 2.0, 2.2, 2.8.0, 2.8.2, 2.8.4), a nem stabilaktól (ezek verzió számának második mezőjében páratlan szám áll, pl 2.7, 2.9, 2.9.0, 2.9.1, 2.9.2, … 2.9.8). A 2.8.x stabil verzió-sorozat indítása után nyilvánosságra hozott fejlesztői (nem stabil) verziókat 2.9.x sorozatban hozták nyilvánosságra. Az ezekben kipróbált, stabilizált egyes részleteket beépítettek a későbbi 2.8.x verziókba, de a 2.9.x fejlesztői verziók végső célja a 2.10 stabil verzió előkészítése, megalkotása. Ez következett be 2018. 04. 27-én, a 2.10.0 verzió nyilvánosságra hozatalával. Ezzel a 2.9.x sorozat befejeződött, utolsó tagja a 2.9.8 volt. Újabb fejlesztői verzió egyelőre még nem jelent meg. Napvilágot látott viszont két újabb stabil verzió (hibák javítása, néhány új funkció: GIMP 2.10.2 ( 2018-05-20 ) és GIMP 2.10.4 ( 2018-07-04 ).

A 2.10 verzióban az összes képfeldolgozó számítást a GEGL (Generic Graphics Library) képfeldolgozásra kidolgozott programkönyvtárral oldották meg. Ezt 2000-ben kezdte fejleszteni a Rhythm & Hues  cég, a GIMP céljaira. Lehetővé teszi a lebegőpontos műveleteket (ezáltal a nagyobb bitmélységű színcsatornák használatát), valamint a képek roncsolásmentes szerkesztését. A 2.6 verzióban kezdték integrálását a GIMP-be, egyre több funkciót oldottak meg vele a 2.8.x verziókban, végül a 2.10 verzióban vált teljessé alkalmazása a GIMP-ben. A roncsolásmentes szerkesztés megoldása még várat magára (a GIMP teljes munkafolyamatának újragondolását igényli. Várhatóan a 3.2 verzióban valósítják meg – ez is örömteli fejlődés lesz.

 

A 2.10 verzió a nagyobb bitmélységen, a lebegőpontos számoláson kívül számos egyéb újdonságot, hasznos fejlesztést hozott. A korábban is meglevő műveletek jelentős részénél újabb opciók kerültek bevezetésre, áttekinthetőbbé váltak a felhasználói felületek. A program által kezelhető újabb fájl típusok jelentek meg. Jelentősen kiterjesztették a színkezelési lehetőségeket (a GIMP teljes munkafolyamata színkezelésre épül). A RAW fájlok megnyitására GIMP plug-in-ként a darktable és a RawTherapee is használható. Az újdonságok részletesebb felsorolását lásd a program Súgójában, a Felhasználói kézikönyv „I.2. What's new in GIMP 2.10?” fejezetében.

Én, amikor 2017. nyarán egy fotósorozatot kellett készítenem igényes nyomdai felhasználásra, RAW fájlokból 16 bites TIF fájlokat készítettem (darktable használatával). Néhány apró retusáláshoz letöltöttem a GIMP 16 bitmélységű képek szerkesztésére, mentésére is alkalmas instabil 2.9.x akkor legfrissebb fejlesztői verzióját, azóta azt használtam (az utolsó verzió 2.9.8), mielőtt áttértem a 2.10.x verziókra. Nem volt sok problémám az instabil verziókkal.

 

Aki már használja a GIMP-et, feltétlenül térjen át a 2.10.x legfrissebb stabil verzióra. Aki még nem ismerkedett meg vele, próbálja ki, megéri. A kezdéshez, ismerkedéshez jó szolgálatot tesz pl. Baráth Gábor: GIMP könyv című 2014-ben publikált e-könyve (265 oldal) ***  ***. A legfrissebb dokumentáció a program Help-je (Súgójából külön is elérhető a Felhasználói kézikönyv angolul). Az általam ismert, PDF fájlként letölthető legfrissebb  User manual (653 oldal) 2007-ben készült, értelemszerűen a 2.8 verzióra vonatkozik.