A címlapkép egy modern fényképezőgép szerkezetét mutatja. Első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnik. Valóban az is. Szándékom szerint egy most induló cikksorozatban megkísérlem sorra venni a fényképezőgépek legfontosabb alkotó részeit, és egyszerűen elmagyarázni azok működésének alapjait. Talán sikerül.

 

Már nem jóslat, nem vita tárgya, hanem tény, hogy az okostelefonok, dinamikusan fejlődő fotózási képességeikkel, kiszorítják a(z olcsó) kompakt gépeket a piacról (vagy legalábbis jelentősen csökkentik piacukat). De a folyamat itt nem áll(t) meg: jósolják, hogy a belépő szintű, cserélhető objektíves gépek (ILC – Interchangeble Lens Camera) kiszorítása következik (vagy már el is kezdődött). Ebben persze sokan kételkednek. Van ennek a jóslatnak realitása?

2016. november 24-én 14:00 órai kezdettel "Etikus-e a fényképek manipulálása? (Valóság nincs, felejtsd el!)" címmel előadást tartok a Debreceni Egyetem főépületében, az Auditórium Maximumban. További (sovány) részletek a továbblépést követően.

 

Kíváncsi rá, hogyan vágnak ketté egy tükörreflexes fényképezőgépet? Ha tovább lép, eljut egy 3 terces videóhoz, amelyen megtekintheti a szokatlan műveletet, és tanulmányozhatja a félbevágott gép szerkezetét.

 

 

Bár nemhogy fotóművész nem vagyok, de a fényképezést lényegében csak családi emlékképek szintjén, azon kívül saját szórakozásomra művelem (de igyekszem igényesen tenni), érdekel a fotóművészet, mint a kreatív fényképezés legösszetettebb műfaja. Itt-ott tartott, fotós témájú előadásaimban többször foglalkoztam vele, és a vele kapcsolatos örök dilemmával, a képek manipulálásának (módosításának) létjogosultságával. 2014-ben a Kutatók éjszakáján „Etikus -e a fényképek manipulálása? (Valóság nincs – felejtsd el!)” címmel tartottam akár provokatívnak is tekinthető előadást. 2015 tavaszán „Vita a fotóművészetről” címmel publikáltam a FotoAgorán, amiben két angol nyelvű vita-cikket ismertettem röviden. 2016 februárban a debreceni Science Cafeban „Digitális fotográfia – fotográfia utáni 'fotográfia'?” talányos című témáról beszéltem. A mondandómat az említett két cikk, és további hazai publikációk határozták meg, késztettek továbbgondolásra. A napokban jelent meg egy, e témába vágó cikk kedvenc angol nyelvű portálomon, a Luminous Landscape-en. A továbblépést követően ennek fordítását olvashatja.

A Luminous Landscape alapító főszerkesztője, Michael Reichmann évekkel ezelőtt nagyvonalúan engedélyezte a portálon megjelenő bármely cikk fordításának közlését a FotoAgorán. Michael 2016. május 18-án végleg itt hagyta a fotós társadalmat, de a LuLa – előrelátó gondoskodásának köszönhetően – tovább él, remélhetőleg még sokáig. Kevin Raber, a portál jelenlegi első embere volt szíves megerősíteni Michael korábbi engedélyét. A Luminous Landscape portálon olvasható cikk teljes terjedelmű fordítását, annak képanyagával együtt, ennek az engedélynek a birtokában közöljük. [A szerkesztő] 

A minap publikáltam a FotoAgorán „A fotográfiai szégyenlősségről” címmel a kedvenc angol nyelvű portálomon, a Luminous Landscape-en a közelmúltban megjelent angol nyelvű cikk fordítását. Témája a fotóművészet, és a vele kapcsolatos örök dilemma, a képek manipulálásának (módosításának) létjogosultsága. A cikk hivatkozik a Luminous Landscape alapítójának, korábbi főszerkesztőjének, Michael Reichmannak egy csaknem napra pontosan három évvel korábban megjelent cikkére, mintegy az abban foglaltakat gondolja tovább. A továbblépést követően ennek fordítását olvashatja.

A Luminous Landscape portálon olvasható cikk teljes terjedelmű fordítását, annak képanyagával együtt,  a portál ügyvezető igazgatója / kiadója, Kevin Raber szíves engedélyével  közöljük. [A szerkesztő]