Már nem jóslat, nem vita tárgya, hanem tény, hogy az okostelefonok, dinamikusan fejlődő fotózási képességeikkel, kiszorítják a(z olcsó) kompakt gépeket a piacról (vagy legalábbis jelentősen csökkentik piacukat). De a folyamat itt nem áll(t) meg: jósolják, hogy a belépő szintű, cserélhető objektíves gépek (ILC – Interchangeble Lens Camera) kiszorítása következik (vagy már el is kezdődött). Ebben persze sokan kételkednek. Van ennek a jóslatnak realitása?

 

Aki már olvasta a cikket, és a 2018. 02. 05.-ei kiegészítésre kíváncsi, azt a cikk végén találja

2017 augusztus 14-én jelent meg a sokkoló című publikáció az egyik legolvasottabb fotós portálon: „Smartphones killed the compact and now they're coming for entry-level ILCs” (Az okostelefonok megölték a kompaktokat, most a belépő szintű cserélhető objektíves fényképezőgépek következnek). Mint az várható volt, azonnal özönlöttek a hozzászólások, számos helyeslő, és a cikk megállapításait elutasító, egymással is vitázó észrevételek. A cikk, de még inkább a hozzászólások arra indítottak, hogy körüljárjam a témát, és megosszam a fellelhető információkat, valamint azok által kiváltott gondolataimat a FotoAgora olvasóival

 Előzmények

A technológiai fejlődés egyre gyorsabb. Mit jelent ez a közhely-szerű kijelentés a fotó technikában? 2012 januárjában a digitális fototechnika fejlődésében megfigyelhető forradalmi változásokat ismertető cikksorozat bevezető részében összefoglaltuk a filmes és a digitális fényképezés fejlődésének főbb mérföldköveit. Ebből kiderül, hogy míg
• a filmes fényképezést

  • megalapozó felismeréstől (1725, Heinrich Schulze, ezüstsók fényérzékenysége) az első tartós fénykép elkészítéséig (1826, Nicéphore Niépce) egy évszázadra volt szükség, és 
  • a korai fejlődés (ami nagyjából 1888-ig, a George Eastman által megalkotott tekercsfilm megjelenéséig terjedt) jó 60 évig tartott, továbbá
  • újabb, csaknem 100 évnek kellett eltelnie az automatizált fényképezést lehetővé tevő újításokig (1978. Leica, automatikus élességállítás; 1983. Nikon, matrix fénymérés); addig

 addig

• a digitális fényképezést

  • megalapozó felismeréstől (1969-70. William Boyle és George E. Smith, az első elektronikus érzékelő, a CCD megalkotása) az első, már digitális fényképezőgép konstruálásához megfelelő érzékelő kifejlesztéséig (1986. Kodak, 1,4 Mpixeles érzékelő) mindössze 16 év kellett, és
  • a korai fejlődés (ami nagyjából 2003-ig, a Canon első belépő szintű dSLR gépe, az EOS 300D megjelenéséig terjedt) alig 7 évig tartott, továbbá
  • ismét mindössze 7 éven belül már a csak a digitális fényképezésre jellemző, tehát annak kiteljesedését jelentő újdonságok láttak napvilágot (2008 MILC, Mikro4/3, 2011. fókusz peaking, ...).

Hasonló mérföldköveket a mobiltelefonnal, okostelefonnal történő fényképezés történetében is találhatunk.

 
A telefonos fényképezés néhány mérföldköve:


• A mobiltelefonos fényképezést a CMOS (APS – Active -pixel senzor, https://en.wikipedia.org/wiki/Active_pixel_sensor ) megjelenése (az 1990-es évek második felében) tette széles körben lehetővé. Ezek, a CCD-hez képest, olcsóbbak, kiolvasásuk gyorsabb, és alacsonyabb az energia felhasználásuk;

• Az első igazi telefonos mobil, a Sharp J-Phone (J-SH04) 2000-ben jelent megbár ez CCD-vel működött;

• Az okostelefonok (tulajdonképpen zsebben hordható, sokoldalúan használható személyi számítógépek) megjelenése a 2000-es évek elején;

A szöveges üzenetküldés (SMS) technológiájának továbbfejlesztéseként megjelenik a mobiltelefonok szolgáltatásában a multimédia üzenetküldés (MMS, 2002.), elterjedésének nagy szerepe volt a telefonos fényképezés általánossá válásában, amit betetőzött ...
• … az első, fényképek bemutatására szánt közösségi oldal, a Facebook (2004) megalapítása, 2011. februárban már 637 millió regisztrált felhasználóval, aktív felhasználóinak száma 2017. februárban meghaladta a 2 milliárd főt (a feltöltött fotók becsült száma 2011. nyarán mintegy 100 milliárd lehetett, azaz a Föld minden lakosára több mint 10 darab jutott! );

• Az Apple i-Phone (2007) áttörés az okostelefonok széleskörű szolgáltatásaibanés elterjedtségében, iOS operációs rendszerrel;

• A nyílt forráskódú Android operációs rendszerrel működőelső okostelefon megjelenése (2008);

 

A mobiltelefon, okostelefon, táblagép fotózási felhasználását 2012-ben foglaltuk össze. Már ennek írásakor általános volt a nézet, hogy a szinte mindenki zsebében ott lapuló mobil(okos)telefon, egyre jobb fotós teljesítő képességével fölöslegessé teszi, kiszorítja a kis méretű, olcsó kompakt fényképezőgépeket. Az okostelefon talán legfontosabb előnye (azon túl, hogy állandóan a kezünk ügyében van), a felvételeink másoknak megmutatását (ami minden, profi vagy amatőr, esetleg csak családi emlékképeket készítő fotós alapvető célja) radikálisan egyszerűsítő szolgáltatásuk, a közösségi oldalakra történő, azonnali feltöltés lehetősége. A fényképezőgép gyártók igyekeztek reagálni erre a kihívásra, egyre több gépben lehetővé tették ezt az azonnali megosztási lehetőséget („okos fényképezőgép”), ami azóta már-már nélkülözhetetlen szolgáltatás a fényképezőgépek összes kategóriájában.

Dan Chung, a Guardian fotósának a 2012. évi Londoni olimpián, iPhone4 okostelefonnal, egyszerű látcsövön át készült fotója.

A kép forrása: https://www.theguardian.com/sport/2012/jul/27/london-olympics-2012-smartphone.

A mobiltelefonos fotózás széles körű elterjedését a hivatásos fotósok is komoly kihívásnak tekintették, néhányan közülük éles helyzetekben kívánták tesztelni/megmutatni az új, első látásra, primitívnek tűnő technika teljesítő képességét. Pl. a Guardian egyik fotóriportere 2012-ben a Londoni Olimpia eseményeiről nagyon szép fotókat készített iPhone 4 okostelefonjával. Érdemes végig lapozni a cikkben hivatkozott blogját: még dinamikus mozgásokkal is remekül megbirkózott a kis masina. Teleobjektív helyett pedig egyszerű binokulárt (látcsövet) tett a telefon kamerája elé. A képek a monitoron, 620x465 pixel felbontásban meggyőzőek, nagyobb papír nyomatot nem érdemes róluk készíteni. 

Deli Barna okostelefonnal készült alkotása

Újabban fotóművészek is dolgoznak okostelefonnal. Egyik 2016-os, debreceni kiállítás fotói (Deli Barna alkotásai) is azzal készültek, bár a fotósnak van komoly felszerelése is. Ugyancsak 2016-ban mutatta be Dr. Seres Géza debreceni fotóművész „Absztraktok” című sorozatát Sétái során érdekes járda-repedéseket fotózott telefonjával, ezekből álltak elő számítógépes megmunkálás, „redukció”eredményeként a képek.

Seres Géza okostelefonnal készült alkotása, számítógépes utófeldolgozással, redukcióval (2015.12.09.) az Absztraktok sorozatból

Ha nem kompakt, akkor ILC

Az okostelefonok konkurenciája a fényképezőgép gyártás súlypontját a kompaktokról a cserélhető objektíves (ILC – Interchangeble Lens Camera) rendszergépek irányába tolta el. Ezt a kategóriát a 20. század utolsó harmadában a tükörreflexes (SLR – Single Lens Reflex) gépek, rendszerek uralták. 2008-ban megjelent egy, némileg a már-már eltűnőben levő távmérős (cserélhető objektíves) gépekhez hasonlító új géptípus, a tükör nélküli cserélhető objektíves gép (MILC – Mirrorless Interchangeble Lens Camera), más néven kompakt rendszergép (CSC – Compact System Camera). Ezekkel, mivel megjelenésüket (más újdonságokkal együtt) a (digitális) fényképezés technikája jelentős mérföldkövét láttuk benne, megjelenésüket követően rövid időn belül több cikkben foglalkoztunk a Foto Agorán, majd 2012-ben összefoglaló cikket is szenteltünk nekik. A megjelenésük óta eltelt szűk évtizedben a várakozások messzemenően beigazolódtak, ma elterjedtségük nagyjából (földrajzi területenkénti szórással) megegyezik a digitális SLR-ekével.

Az utóbbi években megfigyelhető tendencia – a kompaktok kiszorulásával párhuzamosan – a cserélhető objektíves (dSLR és MILC) gépek előretörése. Az okostelefont használók közül azok, akik megkedvelték a fényképezést, érezték azok korlátait, igényesebb fényképezés felé kívántak elmozdulni, tehát komolyabb gépet vásároltak, a mobilokhoz képest a kompaktoknál (legalábbis az olcsó kompaktoknál) jóval többet nyújtó cserélhető objektíves gépek irányába tájékozódtak. Az alábbi táblázatban, a 2012. és a 2016. évben piacra került új gépek számát mutatjuk be, a DpReview portál Cameras oldalán közöltek alapján, 5 jelentős fényképezőgép gyártóra. Az vizsgált 4 éves időszakban mindegyik gyártónál meggyőző mértékben csökkent az évenként piacra dobott új modellek száma, és azon belül a kompaktok részaránya (a bridzs gépeket is a kompaktok közé számoltuk). 

  Canon Canon Nikon  Nikon Olympus Olympus Panasonic Panasonic Sony Sony
  2012 2016 2012 2016 2012 2016 2012 2016 2012 2016
Kompakt 17 8 14 7 13 2 14 4 17 4
ILC 6 5 8 4 3 3 3 3 6 3
Összesen 23 13 22 11 16 5 17 7 23 7

 

Okostelefon, vagy ILC

A bevezető részben idézett cikk  már a címében súlyos állítást fogalmaz meg: … az okostelefonok, a kompaktok után, megölik a cserélhető objektíves fényképezőgépeket. Majd tipográfiailag is kiemelve szögezi le:


„Nem kérdés, hogy az 500 dolláros ILC-ek elavulttá válnak-e, csupán az, hogy mikor”

A szerző érvelésének kiinduló pontja az a megfigyelés, hogy az okostelefonjuk után fényképezőgépet keresők szokásos indítéka: jobb fotókat szeretnének készíteni, mint amilyeneket a telefonjukkal tudnak. De mit is ért az átlagos, fényképezés terén nem túl képzett telefon-használó „jobb fotón”? Szinte mindenki észreveszi, hogy a komolyabb fotósok által készített portré-felvételeken a háttér kellemesen lágy, elmosódott, a modell pedig éles – és ezt a telefonjukkal sehogyan sem képesek elérni. De ennek hamarosan vége. Az iPhone 7 már kínál egy „Portré Mód”-ot, ami a hátoldali két objektívvel nyerhető távolság-információ felhasználásával szimulálja a mélységélességet. Nem az Apple újításáról van szó (hasonló megoldást már korábban nyújtottak pl. a HTC One M8 és a Huawei P9 telefonok), és az eredmény messze van a tökéletestől, de az nem számít. A hatás nagyon meggyőző, és felhasználók milliói kezébe adja „jobb fotók” készítésének lehetőségét, okostelefonjával.

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/IPhone_7 

Mindjárt sorolja is olvasói várható ellenvetéseit: „DE a zoom! Pixel-szintű felbontás! Képminőség gyenge fénynél!” Válasza: Az okostelefonok már jócskán előre haladtak ezen problémák megoldásában is, vagy már el is érték azt. De a probléma kulcsa: nem szükséges elérni a tökéletességet, csak az emberek többsége számára meggyőző megoldást kell nyújtani. A fotográfusok közösségében közel zéró [legalábbis a mobillal fotózók hatalmas táborához képest elenyésző számú – a fordító megjegyzése] azok száma, akiket érdekel, hogyan néz ki a fotójuk 100%-os nagyításban.

A cikk kulcs-mondata: "good enough for most people" („legtöbb embernek elég jó”). A hozzászólók vitáját áttekintve világossá válik, hogy ezt a kulcs-mondatot egyesek megértették (ők egyetértenek a szerzővel, mellette érvelnek), míg mások figyelmen kívül hagyták, és azt a triviális tényt bizonygatják, hogy az okostelefonok fényképező képessége számos vonatkozásban alatta marad (akár drasztikusan) a komoly (belépő szintű, fél profi vagy profi ILC) gépekének. E helyen nem részletezzük a pro és kontra érveket – az érdeklődők olvassák el eredetiben, tanulságos. Egyik hozzászóló így fogalmaz: „A cikk nem azt állítja, hogy az okostelefonok egyforma teljesítményt nyújtanak a belépő szintű fényképezőgépekkel, hanem 'elég jók' ahhoz, hogy kielégítsék a felhasználók [fotóik minőségével – a fordító] nem eléggé kritikus tömegét”. Egy másik: „Az elkötelezett fotós igényli a cserélhető objektíves rendszert, dSLR-t, gyakran nem is belépő szintűt, de az okostelefonnal fotózók többségének nincs feltétlenül szüksége a továbblépésre.” Azt is figyelembe kell venni, hogy sokuknak az okostelefon jobb is, mint egy komolyabb fényképezőgép. Az utóbbiakat számos beállítási lehetőség csak zavarba hozza, a képzetlen fotóst zavarja (és a telefonnal fényképezők zöme nem kíván energiát fektetni a fotózás megtanulásába). Jobb képeket készíthet telefonnal, mint fényképezőgéppel, és közülük az igényesebb a figyelmét a technikai részletek helyett az esztétikai szempontokra koncentrálhatja (mind a tanulás, mind a fényképezés során).

Magam azt a szempontot tenném hozzá, hogy manapság a belépő szintű (cserélhető objektíves) gépek többsége az adott cég sokkal drágább, akár csúcskategóriás gépével többé-kevésbé megegyező képminőséget nyújt (érzékelője, képfeldolgozó processzora gyakran azonos a jóval drágábbakéval). A lényegesebb különbségek szolgáltatás-kínálauktban, gyors kezelhetőségükben vannak. Így azok számára, akik komolyabban kívánnak ismerkedni a fotózással (de számuk valóban szinte elhanyagolható a telefonnal fotózókéhoz, viszont sokkal magasabb a nagyon igényes, csúcstechnikát igénylőkéhez képest), nagyon jó választás lehet egy jól megválasztott, olcsó, belépő szintű ILC (dSLR, vagy MILC). Nagy kár lenne, ha ezek eltűnnének a gyártók kínálatából (ha valóban megölnék ezeket az okostelefonok). De talán ez, ilyen drasztikusan, nem is következik be (a kompaktok sem tűntek el, csak szűkült a választékuk, de bővültek a szolgáltatásaik).

Mi az okostelefonok rohamos fejlődésének titka?

Samsung Galaxy S5 okostelefon kamerájának elemei Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Camera_phone 

A fizika törvényeit a mégoly intenzív, hatalmas tőke-befektetéssel végzett technológiai fejlesztés sem tudja felülírni. A mobiltelefonok mérete zsebünkhöz igazodik, és a gyártók vastagságukat, tömegüket igyekeznek minél lejjebb szorítani (sikeresnek bizonyuló marketing-stratégia). Ez behatárolja a kamerájuk (az érzékelő és az optika) méretét. Az apró érzékelőben az egyes fotodiódák picik, egy-egy pixelre nagyon kevés fény esik (különösen gyenge fényviszonyok mellett), ami (a fény kvantumos természetéből eredően) véletlenszerű (mákos, elszineződő) képzajt eredményez. Az apró optikába ugyan igyekeznek meglehetősen összetett lencserendszert bepasszírozni, de az messze gyengébb leképezést eredményez, mint egy nagyobb (APS-C, full-frame, esetleg közép-formátumú) érzékelőhöz készülő, aminek a hosszát sem korlátozza semmi. Mi hát a titka az okostelefonok képminőségének, fotós teljesítő képességének? Hogyan lehetséges, hogy ezen drasztikus fizikai korlátok mellett is, számos vonatkozásban, egyre közelebb zárkóznak az „igazi” fényképezőgépek teljesítményéhez? Azt hiszem, két körülményre gondolhatunk:
• A mikroelektronika, a mikroprocesszorok mérete rohamosan csökken, teljesítőképessége rohamosan fejlődik. A rendelkezésre álló kicsike térfogatba egyre komolyabb, és egyre kisebb elektromos teljesítmény-igényű számítógépeket (számítási kapacitást) lehet bezsúfolni (esetleg nem is egyet).
• Okostelefonokból összehasonlíthatatlanul többet (nagyságrendekkel többet) lehet eladni, mint fényképezőgépekből. Így a telefonok gyártói hatalmas profitot termelnek, amiből termékük fejlesztésére is nagy összegeket tudnak fordítani. És ma már egy-egy okostelefon versenyképességében komoly szerepe van fényképező teljesítményének (ezért az okostelefonok gyártői készülékük fényképező szolgáltatásának minőségére jelentős figyelmet, fejlesztésére jelentős összegeket fordítanak).
E két körülmény figyelembe vételével a mobil-fotográfia titkát a „computational photography”-ban (talán: „számítás-alapú, vagy számítással segített fényképezés”-ben) azonosíthatjuk. Ma minden digitális fényképezőgépben van jelentős utólagos (de az érzékelőből történt kiolvasást azonnal, a JPEG fájl mentését megelőzve követő) képfeldolgozás. Ezek egy része akár több felvétel automatikus készítését igényli, azok kombinálásán alapul (pl. HDR, sweep panoráma, …). De az okostelefonokban a képfeldolgozásnak, a felvétel azonnali jelentős javításának sokkal nagyobb a szerepe, az jelentős részben kompenzálja a fizikai korlátokból eredő hiányosságokat. És ebben nincs megállás, az okostelefonokban egyre erősödik a számítással segített fényképezés.

Összegzés

Tehát el kell fogadnunk, hogy a telefonnal fényképező tömegek jelentős hányadának igényét nagyjából kielégítik, és egyre inkább kielégítik az okostelefonok. De a fotózással mélyebb ismeretségre vágyók számára az „igazi” fényképezőgépek sokkal többet nyújtanak. A fényképezőgép gyártóknál sem áll meg a fejlesztés, szembenéznek a telefonoktól eredő kihívásokkal, sőt tanulnak a telefonokban kínált hasznos megoldásokból. Várható (és az utóbbi években jelentősen előre is haladt), hogy a versenyből egyes gyártók kiszállnak, így a (szűkülő) piacon egyre kevesebb cég osztozik. És bár a csúcsgépek sokkal drágábbak, de azokból kevesebbet tudnak eladni, így bevételük nagyobb részét az olcsóbb gépek adják, tehát azok versenyképességére is figyelnek, azok sem halhatnak ki. A fejlesztések eredményeit pedig a teljes termék-skála minden tagjába be tudják építeni, így az olcsóbb gépek képminősége, szolgáltatásaik skálája is egyre javul/bővül. Reméljük, ez így is marad.

De tovább megyünk. Az okostelefon, azon kívül hogy telefon és fényképezőgép (meg videofelvevő), még ezeken kívül zenelejátszó, web böngésző, hangrögzítő, játékgép, jegyzetfüzet, ébresztő- és stopperóra, előjegyzési naptár, könyvolvasó, újság, és még sok egyéb. Felvethető, hogy ezen funkciók speciális eszközeit is mindet kiszorítják? Aligha. Természetesen mindegyik további fejlesztésére jelentős befolyással van/lesz.

Kiegészítés (2018. 02. 05.)

Fentebb, az „Okostelefon vagy ILC” című fejezetben hivatkozott második cikk szerzője, Carey Rose tegnap (2018. 02. 04.) egy új cikkel jelentkezett, amely jelen cikkünk témájához (és végkövetkeztetésünkhöz) remek kiegészítés. Apja, Robert Rose fotótechnikai preferenciájának megváltozásáról ír. Robert Rose hivatásos fotográfus (csaknem 35 éven át portré stúdiót működtetett, pl Hasselblad 500C használatával). A Rotary Klub vezető tagjaként megalapította a „The Rose International Fund for Children” (Rose Nemzetközi Alap gyermekekért, TRIFC.org) nonprofit szervezetet fogyatékkal élő nepáli gyermekek és fiatalok segítésére. Minden évben ellátogat Nepálba, alapítványa támogatóinak egy-egy csoportjával, akiknek megmutatja Nepál szépségeit, és alapítványuk támogatottjainak életét. Utazásaik során készített fotóit (zömében tortrék, de számos tájkép és életkép is) alapítványa népszerűsítésére, megismertetésére használja fel. Korábban nehéz, terjedelmes felszereléssel utazott (pl. előbb Canon EOS 650 filmes, majd pl. Nikon D610, jelentős objektív parkkal), legújabban (fő indítéka, hogy 60 évesen már terhére volt a nehéz felszerelés cipelése) nepáli útjaira csak egy iPhone 8 Plus okostelefont visz magával, a támogatókkal közös utazásai teljes dokumentálására ezt használja. Bár az okostelefon az adott célra lényegében megfelelő számára, de el tudna képzelni javulást. Tisztában van vele, hogy mostoha fényviszonyok mellett pl. a Google Pixel jobb teljesítményt nyújt, de már megszokta az Apple rendszerét, és csak remélni tudja, hogy annak következő generációja ezen a téren felzárkózik. Leszögezi, hogy ez a váltás otthoni egyéb munkáihoz használt technikájára nincs hatással: eszébe sincs egyelőre abban is áttérni az iPhone használatára. Minden feladathoz a megfelelő eszközt választja. A cikk záró mondatai: „Kétségtelen, hogy egy full-frame érzékelős gép technikai vonatkozásban jobb képeket készít, mint egy okostelefon, de az eredmény, az elkészült fotó inkább attól a kéztől függ, amelyik amelyik a gépet tartja, és a kioldó gombot megnyomó személy látásmódjától. Végül is a fotó – nem a fényképezőgép – az, ami számít.”

Az angolul tudóknak javaslom, olvassák el a teljes cikket. Aki nem birkózik elég könnyen az angol nyelvvel, annak is hasznos átlapozni: valamennyi, a cikket illusztráló nepáli felvétel iPhone 8 Plus okostelefonnal készült, a felvételnél használt üzemmódra utaló 1-2 szót alighanem minden fotós megérti, és a képek nem csak meggyőzőek, hogy a gép megfelel a célnak jó szemű fotós jó kezében (de mennyire), hanem Nepál életébe is nyújt némi betekintést.