A címlapkép egy modern fényképezőgép szerkezetét mutatja. Első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnik. Valóban az is. Szándékom szerint egy most induló cikksorozatban megkísérlem sorra venni a fényképezőgépek legfontosabb alkotó részeit, és egyszerűen elmagyarázni azok működésének alapjait. Talán sikerül.

 

Egy fényképezőgép tulajdonképpen egy doboz, amibe a fény csak egy irányból, az objektíven keresztül jut be. Az objektív szerepe a gép elé táruló látvány leképezése a doboz szemközti falára. A fényképezés lényege egy maradandó kép készítése a látványról, tehát a doboz falán megjelenő képet rögzíteni kell, egy oda helyezett képérzékelő segítségével. Természetesen az érzékelőn nem a gépet körülvevő teljes látvány képe jelenik meg. Nyilván a fotós meg akarja határozni, hogy a látvány melyik része lesz a képen – erre szolgál a kereső. Az érzékelő csak akkor rögzíti megfelelően a látványt, ha pontosan az ehhez szükséges mennyiségű fény vetül rá (a szükséges fénymennyiséget az érzékenysége adja meg). A gépbe jutó fény mennyiségét tehát szabályoznunk kell (ezt acélt két alkatrész szolgálja: a fényrekesz és a zár). Ezek a fényképezőgép legfontosabb, mondhatni nélkülözhetetlen szerkezeti elemei, amelyek egyenként is meglehetősen bonyolultak. A mai fényképezőgépek ezeken kívül további alkatrészeket is tartalmaznak, amelyek a gép kényelmesebb használatát szolgálják, vagy a fotós kreatív képkészítési munkáját segítik.

A cikksorozat jelenleg elképzelt részei a felsorolt legfontosabb szerkezeti elemeit, működésüket ismertetik majd, az alábbi sorrendben:

Az optikai leképezés alapjai – egyszerűen;
• A képrögzítés alapjai – egyszerűen;
• A keresőkről – egyszerűen;
• A gépbe jutó fény mennyiségének szabályozásáról – egyszerűen;
• Az érzékenységről – egyszerűen.

Ha ezeket a cikkeket sikerül megírnom, a könnyebb megértést elősegítendően sok ábrával illusztrálva, megfontolom, hogy a további, immár kevésbé alapvető, de a kreatív fényképezés és az egyszerű használat szempontjából nagyon hasznos további alkatrészekről is írjak.


A fényképezésben a fényé a fő szerep. Fény nélkül nem lehet fényképezni. Bármit is kívánunk elmagyarázni a fényképezéssel kapcsolatban, mindenképpen szerepet játszik benne a fény – a fentebb felsorolt cikkekben is. Engedtessék meg, hogy itt, a bevezetőben felidézzem a fény néhány alapvető tulajdonságát, természetesen csak a legalapvetőbbeket, – egyszerűen:


• A fény elektromágneses hullám, jellemzi a hullámhossza ) és a frekvenciája (f), ezek kapcsolata λ=c/f ahol c a fény sebessége vákuumban. Szemünk nagyjából a 400 nm és 700 nm közötti hullámhosszúságú fényt érzékeli (ez a tartomány a látható fény spektruma). [1 nm (nanométer) a milliméter milliomod része.]
• A különböző hullámhosszúságú fényt más-más színűként érzékeljük.
• A Nap fénye (amit fehérnek mondunk), a teljes spektrum keveréke. Prizma eltéríti (megtöri) a fénysugarakat, méghozzá a különböző hullámhosszúakat eltérő mértékben, tehát a Nap fehér fényét színeire bontja.
• A fény homogén közegben (pl. levegőben) egyenes vonalban terjed, a fénysugarak egyenesek. Különböző anyagok (pl. levegő és üveg) határfelületén a fénysugarak irányt változtatnak, megtörnek (pl a prizmán, optikai lencséken).
• És végül egy nehezen elképzelhető tulajdonság – de hát a mikrovilág törvényei alapvetően különböznek az általunk könnyen megismerhető „makrovilág” törvényeitől, így az utóbbihoz szokott szemléletünk segítségével nehezen elképzelhetőek. Tehát: a fény természete kettős: néha úgy viselkedik (úgy képzelhető el), mint hullám, más vonatkozásban viszont úgy, mint egy részecske. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a fény kibocsátása valamilyen anyagból, és elnyelése valamilyen anyagban nem folytonosan történik, hanem a frekvenciája által meghatározott energia csomagokban, kvantumokban (ezek neve foton). A foton energiája E=hf a h állandó, neve Planck-állandó.

Bocsánat a rövid fizika-leckéért, de talán ennyi még emészthető. És mivel a fényképezéssel kapcsolatos minden fejtegetésben szó lesz a fényről, ennyit feltétlenül tudnunk kell róla, hogy a magyarázatokat megértsük.

A prizma megtöri a fénysugarakat, és színeire bontja a Nap fehér fényét
Az elektromágneses spektrum, benne a szemünk által érzékelhető tartomány, a látható spektrum
A cikkeket  szokásostól eltérő, rendhagyó formában tervezem elkészíteni: egy-egy cikk néhány (5-10) diából áll majd. A nagy számú illusztráción kívül a diákon csak rövid, tömör szövegek lesznek. Ha a diasorozatot előadáson vetíteném, szóban a diára írttól különböző szöveget mondanék hozzá. A cikkekben minden dia elé írok olyan szöveget (a soron következő dia tartalmának ismertetését), amit előadáson mondanék, miközben a dia látható a vetítő vásznon. 

Akik többet szeretnének megtudni a fényképezőgépek fő részeiről (nem csak az itt felsoroltakról, a többiről is, azoknak korábbi cikkünket ajánlom. Két másik korábbi cikkünk a fotótechnika történetével, illetve a fényképezés fejlődéstörténetének főbb mérföldköveivel, időskálájával foglalkozik.