A közelmúltban a Debreceni Új Fotóműhely három tagjának közös kiállítása szerepelt a debreceni b24 Galéria programjában. Munkásságukat hosszabb ideje figyelem (egy-egy kiállítás kapcsán már szerpelt a nevük és néhány fotójuk ezeken az oldalakon, egyikőjükről pedig a FotoAgora első évében már bemutató cikket is publikáltam, sőt néhány kiállításáról is hírt adtam). A b24-beli kiállítás hatására érett meg az elhatározásom, hogy külön-külön cikkben mutassam be sajátos művészetüket. A jelen cikk hármójuk közül a legfiatalabbról, Gál Andrásról szól.

Jó másfél évvel ezelőtt indítottam a fényképezőgépek működésének alapjait egyszerűen ismertető cikksorozatot. A sorozat harmadik cikkét, a keresőkről, egy évvel ezelőtt publikáltam, tehát egy teljes éve nem álltam elő a sorozat folytatásával. Hogy a 2019. év ne legyen „lyukas”, még az év vége előtt itt a negyedik cikk. Ezúttal a fényképezőgép technikai szempontból talán legfontosabb beállítását biztosító alkatrészekről lesz szó – ezek segítségével biztosítjuk, hogy a képérzékelőre éppen az annak optimális működéséhez szükséges mennyiségű fény érkezzen.

A fényképezőgépek alapvető, nélkülözhetetlen alkatrészeit egyszerűen ismertető cikksorozatunkban eddig a két legfontosabb alkatrész működését világítottuk meg, szándékunk szerint közérthetően: az objektívet és a képérzékelőt. Ezúttal a keresőkre kerítünk sort: ez lényegében szintén nélkülözhetetlen alkatrésze a gépnek, bár szerepe nem része a felvétel létrehozásának, de a fotós nélküle „vakon” dolgozna.

 

A fényképezőgép, annak legfontosabb alkatrészeinek működését egyszerű, közérthető módon ismertető cikksorozatunk  első részében az objektív működését, az általa megvalósított leképezést magyaráztuk. A jelen második részben az objektív által előállított kép rögzítéséért, megőrzéséért felelős képérzékelőkkel foglalkozunk. Ezúttal sem merülünk el a részletekben, igyekszünk a legfontosabb ismeretekre szorítkozni.