FŐOLDAL

A két fényképezési eljárás merőben különböző folyamatokból áll. Az alkalmazott képérzékelők felépítése ránézésre is teljesen különböző, működésükben látszólag nem lehet felfedezni semmi közöset. A film, mint érzékelő, „egyszer használatos”, egy-egy filmkockára egyetlen felvétel készíthető (a filmet cserélni kell a fényképezőgépben). Kémiai kezelés (előhívás, fixálás) hatására magán az érzékelőn alakul ki a kép (legfeljebb a lefényképezett eredeti látvány negatívja – azaz a világos és sötét tónusok megfordulnak). Ezzel szemben a digitális fényképezőgép érzékelője egy félvezető elektronikus áramkör, fixen beépítve a fényképezőgépbe, egymás után számos felvétel készíthető vele („többször használatos”). Az érzékelőből „ki kell olvasni” a képet, ami egyáltalán nem hasonlít a lefényképezett eredeti látványra, egyszerűen egy számhalmaz (az érzékelőben töltés/feszültség-jelek sokasága). A kiolvasott képfájl számítógépes, informatikai feldolgozása után, kinyomtatva (vagy monitoron, TV képernyőn) állítjuk elő a látványra hasonlító képet. Ezután meglepően hangzik a címben megfogalmazott állítás, mégis igaz: ha a működésük mélyére ásunk, a fény hatására a kétféle érzékelőben lejátszódó elemi folyamat nagyon hasonló, akár azt is mondhatjuk, hogy azonos fizikai folyamat indítja el a kép kialakulását.

Jó másfél évvel ezelőtt indítottam a fényképezőgépek működésének alapjait egyszerűen ismertető cikksorozatot. A sorozat harmadik cikkét, a keresőkről, egy évvel ezelőtt publikáltam, tehát egy teljes éve nem álltam elő a sorozat folytatásával. Hogy a 2019. év ne legyen „lyukas”, még az év vége előtt itt a negyedik cikk. Ezúttal a fényképezőgép technikai szempontból talán legfontosabb beállítását biztosító alkatrészekről lesz szó – ezek segítségével biztosítjuk, hogy a képérzékelőre éppen az annak optimális működéséhez szükséges mennyiségű fény érkezzen.

 Ha tovább lép, megismerheti ötleteimet 2019-es karácsonyi képeslapjaimra.

A képnézegető az a szoftver, amire mindenkinek szüksége van, aki digitális fotókat készít, és azokat a fényképezőgépről áttölti számítógépre, hiszen az ott felhalmozott (vagy épp most készült) képeket meg is kell nézni, másoknak megmutatni (esetleg projektorral kivetítve). Ha tovább lép, megismerkedhet a jó képnézegetővel támasztható alapvető elvárásokkal, néhány népszerű képnézegető fontosabb jellemzőivel, és végül egy kiváló, praktikus képnézegetővel, legújabb kedvencemmel, az ImageGlass-al (megítélésem szerint minden igényt kielégít, és ingyenesen letölthető!).

Újfaludi László barátomtól, volt évfolyamtársamtól, fizikus kollégámtól már két cikket publikáltam: az egyik a Fizika és képzőművészet, a másik az Űrművészet (Space Art). Lászlótól még két további kitűnő cikket kaptam publikálásra. Ezek is a fizika és a képzőművészet kapcsolatát boncolgatják. Folytatódik a korábban publikált cikk témája, a Műelemzések fizikus szemmel (ebben további kapcsolódásokra hívja fel a figyelmet a "két kultúra" között, rámutat, hogyn jelennek meg a fizika törvényei a képzőművészeti alkotásokon),  a másik cikk - ennek folytatásaként - a Foraadalmi változások a 20. század elején alcímet viseli (megmutatja a kapcsolatot a fizika és a képzőművészetek huszadik századi forradalma között). Ha tovább lép, eléri ezeket az újabb, érdekes cikkeket. Megéri, érdekes, tanulságos olvasmányok - megtudhatja, hogyan tekint a képzőművészeti alkotásokra, mit olvas ki belőlük egy fizikus.